Az egyik jegybank volt elnöke szerint a Fed elkéshet a kamatemeléssel
A Fed azt kockáztatja, hogy nem reagál időben az infláció emelkedésére és elkésik a kamatemeléssel - mondta Donald Brash, az új-zélandi jegybank egykori elnöke a CNBC-nek.
A Fed azt kockáztatja, hogy nem reagál időben az infláció emelkedésére és elkésik a kamatemeléssel - mondta Donald Brash, az új-zélandi jegybank egykori elnöke a CNBC-nek.
2,9 százalékos kamat mellett hirdet meg egyhetes betéti tendert csütörtökön az MNB, ez újabb 40 bázispontos emelést jelent az irányadó kamatban a múlt heti 70 bázispontos szigorítás után – közölte a jegybank.
Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.
Az új német kormánykoalíció pártjai még nem döntötték el, ki lesz a decemberben távozó Jens Weidmann német Bundesbank-elnök utódja - írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Reuters.
Szinte biztosra lehet venni, hogy tovább emeli majd az irányadó egyhetes betéti kamatot az MNB csütörtökön, csak ennek mértéke a kérdés. A 370 körüli euróárfolyamot elnézve minden bizonnyal megállja helyét a múlt héten emlegetett „piaci feszültségek” kitétel, amihez a heti kamatmeghatározást kötötték. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az egyetlen kérdés az lehet, hogy a jelenlegi kamatfolyosón belül eleget tud-e szigorítani az MNB, vagy rendkívüli kamatdöntő ülést is össze kell hívni.
Az infláció több, mint egy évtizede nem látott felpörgése most már éppen úgy veszélyes lehet politikai szemszögből, mint a gazdaság lassulása - írja Zsiday Viktor a hagyományos hétindító összefoglalójában. A befektetési szakember szerint így a választások előtt egyszerre kellene fenntartani a gazdasági növekedést (alacsony kamat, gyenge forint, hitelprogramok) és megakadályozni az inflációt (magas kamat, erős forint, hitelprogramok leállítása). Ez az oka a tétova kamatemelésnek, hiszen mint a Bibliából tudjuk, két urat nem lehet egyszerre szolgálni - mégis megpróbálják.
Jerome Powell újrajelölése stabilitást hozhat a Fednek – mondta hétfőn Joe Biden amerikai elnök azt követően, hogy bejelentette döntését a jegybank vezetésével kapcsolatban. Az elnök elutasította azokat a kezdeményezéseket, melyek szerint vérfrissítésre lenne szükség a monetáris politika irányításában.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy Jerome Powell lesz a Federal Reserve elnöke a következő négy évben is. Powellt 2018-ban nevezte ki Donald Trump a Fed élére, és most újabb 4 évre kapta meg a kinevezést, ezúttal egy demokrata elnöktől.
A novemberi kamatdöntő ülés előtt több szempontból is felfokozottak voltak a várakozások. Az októberi amerikai és az euróövezeti infláció is meghaladta a várakozásokat, megerősítve ezzel azt, hogy az inflációs nyomás a vártnál nagyobb és akár tartós is lehet. A dollár trendszerű erősödése pedig folyamatos nyomás alatt tartja a feltörekvő országok devizáit, köztük a régiós devizákat is – írja elemzésében Módos Dániel, a Diófa Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Akár még a héten megnevezheti a Fed új vezetőjét Joe Biden amerikai elnök. Jerome Powell megbízatása 2022 februárjában lejár, és bár korábban nagyon jó esélyei voltak az újrajelölésre, a Demokrata Párt balszárnyának ellenvetései miatt ma már ez nem annyira biztos. A másik esélyes jelölt Lael Brainard, aki Powellhez hasonlóan komoly szakmai múlttal rendelkezik - de míg a jelenlegi elnök republikánus, addig Brainard demokrata kötődésű. Korántsem biztos viszont, hogy a jelöltek politikai oldalválasztása dönti el a versenyt, a piac ugyanis Powellt favorizálja, és a demokraták számára is sokkal elfogadhatóbb, mint Brainard a republikánusok számára.
A Magyar Nemzeti Bank harmadik alkalommal publikálta Versenyképességi jelentését, mely átfogó és objektív módon vizsgálja hazánk versenyképességi helyzetét nemzetközi összehasonlításban. A 2021. évi Versenyképességi jelentés 14 terület mintegy 160 versenyképességi mutatóját elemzi, melyek 95 százaléka objektív. A vizsgált indikátorokból képzett kompozit mutató, az MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Hazánk versenyképessége stabilan alakult az előző évhez képest, így továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány kitörésekor is stabil alapot jelentettek. Az elért eredmények ellenére több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek felszabadítása elengedhetetlen a sikeres felzárkózáshoz.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált az újabb 40 bázispontos kamatemelés – derül ki a délutáni eredményhirdetésből.
További 40 bázisponttal 2,5%-ra emeli az irányadó kamatot az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender csütörtöki meghirdetéséből. Ezzel a keddi 30 bázispontos emelés helyett a valódi szigorítás 70 bázispont.
Az elmúlt hetekben az MNB egy csendes szigorítást is végrehajtott, fokozatosan csökkentette az eszközvásárlások heti ütemét – emelte ki a keddi kamatdöntés után Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Ha megnézzük a jegybank utóbbi néhány kötvényvásárlási aukcióját, akkor látszik, hogy a szeptemberi 40 milliárdos heti vásárlási céltól már majdnem 10 milliárddal eltért. Az MNB ezzel is próbált szigorítani a monetáris kondíciókon a kamatdöntés előtt, decemberig pedig még folytatódhat ez, hiszen csak akkor vizsgálják felül legközelebb a keretösszeget.
A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján. Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt.
Egyelőre láthatóan kivárás jellemzi a forint piacát az MNB keddi döntése után. Ha valaki ránézett az árfolyamra a Monetáris Tanács bejelentése előtt és után, akkor akár azt is mondhatná, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, a jegybank egy olyan rendszert alkotott meg, amiről még senki nem tudja, hogy fog működni a gyakorlatban, az első tesztje rögtön csütörtökön lesz. Ebben pedig benne van egy komolyabb forinterősödés esélye, amivel eltávolodhatna a történelmi mélyponttól a magyar deviza, de ha a piacnak nem tetszik az MNB lépése, akkor akár újra gyengülésnek is indulhat.
Történelmi mélypontra került a török líra jegyzése a dollárral szemben azokra a félelmekre, hogy az ország jegybankja a napokban tovább csökkenti a kamatot.
A Magyar Nemzeti Bank ma számos döntést hozott, ezeket nem is egyidőben ismerhettük meg (sőt, még nem is mindegyiket ismerjük pontosan), ezért érdemes áttekinteni, milyen jelentőségűek a monetáris politika ma bejelentett változtatásai.
Csütörtöktől ismét eltér majd az egyhetes betét kamata és az alapkamat - jelentette be kedden délután Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Ezzel az elsőként bejelentett 30 bázispontnál nagyobb lehet a kamatemelés, de annak pontos mértéke csak két nap múlva derül ki.
A Magyar Nemzeti Bank a 30 bázispontos alapkamat-emelés mellett több fontos lépést jelentet be, amelyek alaposan átírják a monetáris politika eszköztárát, és nagyobb szigorításra utalnak. A jegybank új eszközt jelentett be, egy rövid idejű diszkontkötvényt. A devizaegyensúly mutató (DEM) szabályozást aszimmetrikusan módosította a devizaswap-piaci aktivitás érdekében. A forintlikviditást nyújtó FX-swap tendereket kivezeti a jegybank az eszköztárból. Rövid távon a legfontosabbnak látszó döntés, hogy a jegybank újra bevezeti a kettős kamatrendszerét: az irányadónak számító egyhetes betét kamatát felfelé eltéríti az irányadó kamattól, méghozzá már most csütörtöktől. Ez azt jelenti, hogy a jegybank valójában a 30 bázispontnál nagyobbat emelhetett az irányadó kamaton.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
